Nehéz lenne a modern elmét számítógépek nélkül elképzelni. Az elektronikus információfeldolgozó eszközök és hálózatok a mindennapi tevékenységek csaknem teljes körében részt vesznek, funkciók sokaságát látják el. Ahogyan ma létezünk, amiként gondolkodunk, ahogy társas interakcióinkat szervezzük: a fejlett világ országaiban mindezt a digitális hálózatok formálják. A digitális környezet az ember számára nem csupán a kommunikáció vagy az információhoz való hozzájutás egy kitüntetett formáját, hanem szerteágazó tevékenységeinek színterét jelenti, így válhat a kognitív folyamatok, a kulturális tevékenységek, az identitás alakításának, valamint a társas viselkedés sokféle formájának meghatározó közegévé.
Az újítás, amellyel az ember külső emlékezeti tárakat alkotott, a korábbi természeti-fizikai környezet mellé egy újabb környezet megjelenését eredményezte. Ennek jelentősége abban ragadható meg, hogy a környezetben megjelenő kulturális elemek erőteljes hatást gyakorolnak az ember kognitív működésére, a korábbi átmenetekhez képest lényegesen gyorsabban módosítják annak sajátosságait.
Tovább...Mindazon aktivitás, amely agy neuronhálózatán keletkezik, a testből érkező információ alapján áll elő, a külső és a belső környezet érzékelése nyomán. Az agy összetett dinamikus ideghálózati mintázatokat hoz létre, amelyek leképezik és tárolják az aktivitást. A hálózatosság mint központi tulajdonság ezért meghatározó lesz az elme működése számára is: a neurális hálózatok aktivációs hálózatok kialakulását eredményezik, a különböző agyi területeken létrejövő mintázatok pedig asszociációs kapcsolatba kerülhetnek egymással – így strukturálják az érzéseket, érzelmeket, tudatos gondolkodást.
Tovább...
A közösségi oldalakon mutatott identitás jól tükrözi azt a dinamikát, ahogyan konstrukciója során a felhasználó önmagáról egy változó képet alkot a nyilvánossá tett eseményekből, megosztott információdarabokból. Bizonyos esetekben ez a kép a nyilvánosság különböző körei felé eltérő is lehet: más identitás szól a barátoknak, a családnak, és más a hivatalos kapcsolatoknak – éppen úgy, ahogy a szemtől szembeni kommunikációs helyzetekben is más identitás mutatható a szülő, a tanár, a társak vagy a munkaadó felé.
Tovább...A közösségi oldalak nem pusztán újabb médiumok, amelyek a régiek mellett új lehetőségeket biztosítanak a kommunikációban, hanem újrastrukturálják azt, és lényegi pontokon változtatnak a kommunikáció funkcionális jellemzőin azáltal, hogy összekötik – vagy még inkább: összekeverik – a tömegkommunikáció és a személyközi kommunikáció formáit. Ennek következtében a digitális környezetben a társas tevékenységek új formái is megjelenhetnek.
Tovább...
Az internet természetéből és felépítéséből adódóan kedvező közeget biztosít a mémek számára. A hálózatos jelleg gyors és a fizikai helytől független, a fizikai korlátoktól mentes terjedést tesz lehetővé. A korábbi kommunikációs csatornák integrálása egyszerűsíti, egyetlen univerzális közegre szűkíti az információ áramlását, de nem követeli meg az alkalmazkodást, hanem lehetővé teszi a korábbi médiumok anyagainak felhasználását. Mivel a digitális környezet nem egyszerűen médium, amely tartalmat közvetít, hanem az életmódot alapvetően meghatározó környezet, a felhasználók folyamatos jelenléte egyben a mémekkel való intenzív foglalatosságot is jelenti.
Tovább...A troll olyan, mint Szókratész: nem állít csak kérdez, a kérdéseivel pedig összezavarja beszélgetőpartnerét, aki végül kénytelen belátni, mennyire téves volt kiinduló álláspontja – egyúttal pedig azt is, mennyire fölötte áll Szókratész intellektusa. A trollkodás, ahogy viszont most értelmezzük, jellegzetesen az internetes közösségi viselkedés egyik formája – ebben az értelemben tehát nagyon is a korra jellemző magatartás. Az anonimitás könnyebbé teszi az antiszociális viselkedést, mivel elkövetőjének nem kell számolnia olyan negatív következményekkel, amelyek egy közösségben visszatartanák a cselekedettől
Tovább...
Az információ bármilyen személyközi átadása, a kommunikáció különböző formái a természetes környezet valósága mellé egy új, mesterségesen konstruált valóságot hozott létre. A virtuális valóság fogalma ugyan csak a számítógépek megjelenését követően kezd elterjedni a nyelvhasználatban, amikor is elsősorban az érzékszervek számára valósághűnek tűnő komplex illúzió létrehozását, egy teremtett valóság jellemzésére alkalmazzák, de ennek fő tulajdonságai már a korai kultúrák mindennapos gyakorlatában is megjelennek.
Tovább...A kulturális és technológiai változások folyamatosan alakítják életünket. Úgy tűnik, korábban nem volt még olyan technológiai újítás, amely ennyire gyökeresen formálta volna át a társadalmi struktúrát, a társas életet és az identitást. A digitális környezet a médiumok integrálásával olyan új közeget hoz létre az ember számára, amely megváltoztatja mindennapjait, és ezzel együtt minden tevékenységét a leghétköznapibb cselekvésektől a kreatív alkotásig vagy tudományos munkáig; nyilvánvaló, hogy ebben az oktatás sem maradhat érintetlen.
Tovább...